About me

A Makói József Attila Gimnázium 2025-ben ünnepli alapításának 130 éves évfordulóját. Iskolánk a környék leggazdagabb múlttal rendelkező, legnívósabb iskolája, mely a makói értelmiségi képzés hagyományos színtere. A város központjában található eklektikus épület építését az akkori adóhivatal helyén 1894-ben kezdték meg azzal a céllal, hogy Csanád Vármegyének legyen egy olyan középiskolája, mely segíti a felsőoktatásra készülő tanulók továbbtanulását. Ezt támasztja alá Meskó Zoltán alispán akkori beszédében elhangzó gondolata az alapkő letételekor: „Legyen ez az épület a világosság forrása”.

Az építkezés állami, megyei, városi és egyházi felajánlásokból valósult meg és 1895. szeptember 15-én Dessewffy Sándor csanádi püspök – aki sokat tett a gimnázium megalapításáért – szentelte fel az iskola épületét, mely napjainkban is Makó ikonikus látványossága.

Az első tanév Dr. Tóth Sándor igazgató vezetésével 9 pedagógussal és 4 osztályban tanuló 164 diákkal kezdődött meg. Ezt követően a gimnázium diákjainak létszáma és a tanári kar is folyamatosan bővült, és az évek, évtizedek alatt rengeteg tehetséges tanuló és meghatározó tanáregyéniség szellemisége talált egymásra e falak között.

A gimnázium leghíresebb diákjai közé tartozott a névadó József Attila, a költő. Tanárai között olyan hírességeket tisztelhetett, mint Tettamanti Béla (Tetta), az atyai barát, Galamb Ödön, Eperjessy Kálmán, az osztályfőnök. Itt tanított korábban egy rövid ideig a nagy nyugatos költő, Juhász Gyula is (1913 és 1917 között), aki egyszersmind József Attila költői indulásában is szerepet játszott.

Az iskola mindig is az élénk szellemi életet képviselte a térségben. Önképzőköre József Attila diáksága idejében híres volt. Mint ahogy most is, volt kórusa, sportköre, rengeteg szakköre, tanárai a tudományt népszerűsítő előadásokat tartottak.

József Attila 1920-ban került ide. A gimnázium akkor még nyolcosztályos volt. Makó lett a költő szellemi szülővárosa, a Maros menti Konstantinápoly. József Attila tudta, a tudás birtokába csak olvasás, tanulás révén kerülhet. Több és különb akart lenni mindegyik osztálytársánál, osztályelsőségre vágyott, akik viszont emiatt strébernek tartották. Az ifjú József Attila Makón került kapcsolatba a város mecénásával, Espersit Jánossal is. Nála ismerkedett meg a makói értelmiséggel, Juhász Gyulával is itt találkozott először.

1922 végén meg is jelent Szegeden első kötete Szépség koldusa címmel, amelyhez maga Juhász Gyula írta az előszót. Amikor 1923-ban József Attila elhagyja Makót, így ír Elköszönő, szelíd szavak című versében: „Utas fiúnak szép, komoly anyám, / Az iskola is ad talán pogácsát. / Hisz tudja, majd a legjobb fia voltam”. A versben említett iskola a mai Makói József Attila Gimnázium.

Az egykori tanítvány, a magyar költőóriás József Attila nevét több mint 60 éve viseli a gimnázium. Ez idő alatt több átalakításon is átesett az épület. Legjelentősebb ezek közül 2000-ben történt, amikor Makovecz Imre tervei alapján az iskola aulával, könyvtárral és szaktantermekkel bővült, valamint ekkor épült a mai Erdei János Városi Sportcsarnok is. 2019-ben történt az utolsó nagyobb építkezés, ekkor került sor a nyílászárók cseréjére, illetve ebben az évben iskola udvarán sportpálya, a padláson sportszoba került kialakításra.

Napjainkban a Makói József Attila Gimnázium tehetséggondozó nyolcévfolyamos képzésébe várja a tanulókat 5. osztálytól, illetve a leendő 9. osztályosok számára négy tagozatot (angol nyelv, biológia-természettudomány, matematika-informatika, humán) kínál azzal a céllal, hogy megalapozza a felsőoktatásba vágyó tanulók szellemi tőkéjét. A képzés alatt a tanulók tanulmányi, sport és művészeti versenyekre készülnek és ehhez kapcsolódva rengeteg szakkört kínálunk számukra, illetve fakultációs csoportokban, emelt óraszámban készítjük fel a tanulókat az emelt szintű érettségi vizsgára, mely megalapozza a tanulók felsőfokú tanulmányait.

Manapság 15 osztályban 400 tanuló és 32 pedagógus dolgozik azon a célon, amit 1894-ben kijelöltek az iskola számára: „Legyen ez az épület a világosság forrása”.