GIMIEST 2018.

Martinuszné Korom Gabriella intézményvezető beszéde

A Makói Magánzeneiskola és a Makói József Attila Gimnázium igazgatóinak Csikota Józsefnek és Rója Istvánnak az együttműködéséből született a GIMIEST ötlete immár 23 éve. Az akkori gondolatokból, tett, a tettből szokás és hagyomány lett, mivel mindig voltak olyan lelkes tanárok, szervezők, és tehetséges gyerekek, akik fontosnak érezték, hogy ez a kulturális esemény évről évre megrendezésre kerüljön.

A ma este fellépett 80 fiatal között voltak rutinosak, és olyanok is, akik életükben először álltak színpadon és minden produkcióban szerepelt volt vagy jelenlegi gimnazista.

Számomra az utóbbi hónapokban mindennél fontosabbá vált a jó csapatmunka, mert nehéz és sok feladatot kellett megoldanom. Talán ezért is figyeltem a Gimiest szervezőit, résztvevőit ilyen szempontból.  Mert a zenélés, a színjátszás, a tánc olyan sikerélményeket adhat, melyek által oldódhat a gyermekek szorongása és gátlásossága, céltudatosabbakká, szorgalmasabbá válnak, de az egyéni fejlődés mellett most a közösségformáló erejére szeretném felhívni a figyelmet.

A gyerekek megtanulhatnak másokkal együtt dolgozni, felelősséget vállalni nemcsak a saját, de mások munkájáért is, és a befektetett munka után közös a sikerélmény. A különböző kamaracsoportokban, zenekarokban megszokhatják és megtanulhatják, milyen másokkal együtt dolgozni, hogy hogyan válhatnak igazi csapatjátékossá. Egy másik, az iskolán kívüli csoporthoz is tartozhatnak, szélesedhet ismereti körük, még több, különböző szemlélettel, háttérrel rendelkező emberrel találkozhatnak.

Tágabb értelemben ez előnyére válik az iskolának is. jobban megy a tanulás, egészségesebb a versenyszellem, több és mélyebb a barátság. jobb tanár-diák együttműködés

 Az az élmény pedig, amikor egy gyerek színpadra lép, nemcsak neki, de az egész családnak de a barátok számára is közös, ennek lehettünk most tanúi ezen a meghitt estén.

Köszönöm a szervezőknek, a segítőknek, a vendég-fellépőknek a közös élményt, és remélem jövőre is találkozunk majd.

… és ne feledjék, a gondolatból tett, a tettből hagyomány, a hagyományból jellem, a jellemből sors.